5.rész - A meglepetés

Emlékeztető az előző részből:

Megcsókolt. Majd én eltoltam és eltoltam magamtól és elfutottam. Egészen hazáig futottam nem is tudom, hogy miért?! hisz nem tett semmi rosszat,csak egy gond van ezzel, hogy én nem érzek iránta semmit se. Haza értem és és nyitva volt az ajtó. Valaki volt bent. De ki?

5. rész

Ki kell derítenem, hogy, kivan bent nem szabad meghátrálnom, hiszen ez az én házam! Elindultam az ajtón befelé és felkapcsoltam a villanyt, és ahogy a szememmel fürkésztem a nappalit megláttam a betörőmet a kanapén aludt.

-Castiel te mit keresel itt? – fakadt ki belőlem, de közben annyira aranyos, ahogy alszik. Nyugodtan, békésen, mint akik sose lenne mérges vagy undok, vagy akár bunkó. Nem is reagált arra, hogy most szóltam aludt tovább. Nem akarom felébreszteni annyira aranyos. Hát megpróbálok halkan felmenni az emeletre a fürdőbe le akarok fürödni. Tehát felmentem az emeletre eddig úgy tűnik hogy nem kelt fel. Meg engedtem a vizet a kádba, gyorsan megfürödtem átöltöztem pizsamára.

Lementem megnézni, hogy még mindig itt van-e Cast? Csodák csodája már nem volt a kanapén csak a dzsekije és egy kis cetli volt.

Na, ez szép. Na, nem baj akkor holnap kiderül. Most elmegyek lefeküdni és holnap kiderül minden.

Másnap reggel arra keltem, hogy valaki az ajtómon dübörög… Felvettem a kabátom és félkómás fejjel lesétáltam az ajtóhoz. Kinyitottam és az ajtóban Nath állt. Nem akartam vele beszélni ezért azonnal beakartam csapni az ajtót de megfogta a kezével és a lábát oda tette.

-Ne zárd be előttem az ajtót Bekka! Beszélnem kell veled.
- De én nem akarok még. Menj el!
- Nem Bekka meg kell hallgatnod! Sajnálom, ne haragudj – nem bírom már úgy tartani az ajtót ezért elengedtem és kiléptem hozzá
- Nath kapsz, két percet mond el amit akarsz és menj el! – kicsit megdöbbenten nézett rám, de hátha így hamarabb elmegy. – Na mondd én figyelek.
- Sajnálom, nem akartalak csak úgy megcsókolni, de nagyon tetszel, beléd szerettem. És a közeledben elvesztettem a fejem. – elkezdett közeledni felém megint. – Ne haragudj, sajnálom.

Megfogta a derekam és magához húzott. Próbáltam eltolni magamtól, de nem ment. Meg akart csókolni.

-Engedj el Nathaniel, mert különben megbánod!
- Nem engedlek el! Megőrjítesz!!! – Hiába próbáltam szabadulni a szorításából nem ment. Erősebb volt, mint én. De valaki ki tépett a szorításából! És én a földre estem. De ki az? felnéztem és ezt láttam:

 -Mit képzelsz? Azt mondta, hogy enged el! Akkor miért nem értesz a szép szóból? – nézett mérgesen a vöröske Nath-re.

- Neked ehhez semmi közöd. Amúgy is mit keresel te itt?  – ezzel levette cast kezét magáról. –
- Neked ahhoz semmi közöd. Tűnj, el mielőtt még behúzok neked egyet. És ne gyere még egyszer Bekka közelébe! –ezzel elindult Nath mintha megértette volna, de ezt kiabálta vissza. .
- Bekka ezt még megbeszéljük e nélkül a s****fej nélkül.
- Tűnj, el gyorsan még mielőtt jobban felidegesítesz!

Felém fordult a vöröske látta, hogy még mindig a földön vagyok ezért a kezét nyújtotta.

-Jól vagy kislány? J - nézett rám aggódva.
- Igen, jól vagyok most már köszönöm Cast! – ezzel a nyakába ugrottam és egy puszit nyomtam a homlokára J

Ő csak felnevetett és megölelt. Majd elengedett.

-Na, és így pizsamában akarsz ma velem jönni? – és akkor ugrott  be hogy én ma megígértem hogy beszélünk és elmegyek vele valahova.
- Öhhm persze hogy nem csak arra keltem fel, hogy valaki veri az ajtómat és megnéztem, hogy ki az és a többit meg már szerintem sejted. – magyaráztam neki zavartan. – Na de ha megvársz akkor átöltözöm és utána azt csinálunk amit szeretnél.
- Csak meg ne bánd, hogy ezt mondtad. J - nézett rám rosszalló nézéssel. Na de rosszabb úgy se lehet, mint az előbbi.  – Na, gyerünk, menj át öltözni! Tudod, van egy kismeglepetésem is vagy már ezt is elfelejtetted?
- jahj tényleg, na, mond meg most mi az… - próbáltam szépen nézni hátha megmondja-
- Majd ha elkészültél megtudod J
- Akkor gyere be addig – ezzel én elfutottam a szobámba felöltözni, hogy végre megtudjam a meglepetést. J
- Azért ennyire nem kell sietni, hogy még, fuss is van, időnk bőven itt van az egésznap! J - kiáltotta utánam. De nem igazán bírt érdekelni már nagyon kíváncsi voltam.

-Kész vagyok most már meg tudhatom, hogy mi a meglepetés?
- Menjünk, sétáljunk, és majd meglátod, hogy mi is a meglepetés J
- Oké menjünk, igyunk egy kávét és együnk is valamit, mert már éhen halok!
-Oké menjünk, tudok, egy helyet ahol jó kaják vannak. J

Elmentünk az Utas Grill -be ahol egy-egy hamburgert ettünk, amit ő fizetett. Nem hagyta, hogy én, na de vett még elvitelre magának egy kávét nekem meg egy capuccinot és elmentünk a parkba ott leültünk és megittuk.

-Na, kislány hogy érzed magad? J
- Köszi, egész jól vöröske. Kösz, hogy segítettél Nathenial-el kapcsolatban.
- Nincs, mit legközelebb jobban vigyáz magadra. – aztán a földet kezdte el nézni mintha gondolkodna, hogy elmondja, amit akar. – Bekka figyelj azt mondtam, hogy beszélni akarok veled ugye?
- Igen, kíváncsian várom, hogy mit akartál mondani. Nekem bármit elmondhatsz. és amúgy te jól vagy? Kibékültél már Debhorával?
- Ez is az, amiről szeretem volna veled beszélni. Mióta először találkoztunk egyből azt éreztem, hogy benned megbízhatok, és hogy meg kell, hogy védjelek mindenkitől. Mikor reggel elmentem eléd azt szeretem volna elmondani, hogy nem-e lenne kedved velem eljönni, valahova mert jó lenne beszélgetni egy kicsit. És bocsánatot is akartam kérni, amiért csak úgy betörtem a házadba.
- Igen ezt már egyszer megtetted és semmi baj. Én reagáltam túl a dolgot. Ja és amúgy hogy kerültél tegnap este a házamba megint?
- Hát úgy, hogy ha nem tudnád én Lysanderrel lakom együtt és ő elment az orvoshoz, míg én nem voltam otthon és mikor haza értem nem tudtam bemenni, mert nem volt nálam kulcs. Így gondoltam, hogy ha otthon vagy beengedsz és megtudjuk előbb is beszélni azt amit akartam. Bementem vártam rád, de nem jöttél én pedig fáradt voltam és véletlenül elaludtam. Majd felkeltem és hallottam, hogy fürdesz nem akartam a szívbajt hozni rád és még egyszer magamra haragítani így elmentem megnézni, hogy hátha haza ért-e Lsy.
- Igy már értem. De hogyha nem volt otthon nem tudtad volna felhívni?
- De igen csak nem vette fel. A meglepetés a bocsánatkérésemnek a kifejezése. És ami Debhorát illeti nem békültem ki vele nem is fogok. Most se akartam mikor találkoztam vele kedd délután.
- De végül kedden egész szépen kibékültettek! –
- Ezt hogy érted??
- Csak úgy hogy láttam egy részét, de haza szaladtam, csak úgy, mint tegnap mikor…
- Mikor mi történt? Hol voltál tegnap?
- Hát tegnap reggel Nathaniellel megbeszéltük, hogy órák után elmegyek vele egy cukrászdába, mert beszélni akar velem. Reggel túl korán értem be és csak ő volt bent így beszélgetünk. Na és órák után volt az hogy elmentünk és a cukrászdába beszélgetünk ő egyszer csak elkezdett közeledni felém és és …
- és és mi?
- megcsókolt és én haza szaladtam és akkor észrevettem, hogy valaki van, bent mert nyitva volt az ajtó, aztán megláttalak téged és végül nem keltettelek fel, mert annyira aranyosan aludtál. J
- miért szaladtál el mikor megcsókolt? Nem tetszik neked?
- még csak most vagyok itt kb.1 hete és nem tudom, hogy mit érzek. Ezért szaladtam el. Annyit tudok, hogy oké jól néz, ki de a mai kis akciójával mindent elrontott, amit akart nálam. nekem ennyi elég volt belőle.
- Értem, ne foglalkozz vele, hogyha megint rád mászik, szólj nekem és akkor behúzok végre neki egyet.
- Miért vagytok ennyire rosszba amúgy?
- Kicsik voltunk akkor egész jó barátok voltunk aztán egy dolog miatt nagyon összekaptunk és az óta ki nem állhatjuk egymást. De többet nem mondok, róla ne próbáld erőltetni.
- Oké csak egy kérdés volt.
- Na, menjünk, megmutatom a meglepetésedet. J

Így tehát elindultunk nem tudom hova. Mikor odaértünk egy nagy magas épülethez akkor Castiel megfogta gyorsan a karom és felhúzott egészen a tetejéig és onnan rá lehetet látni az egész városra.

Nagyon szép volt a kilátás. Még beszélgetünk Cast-el és végül haza kísért.

-Jó éjt Kislány és vigyázz magadra!
- Jó éjt vöröske! szép álmokat és vigyázz magadra míg haza érsz. És ha netán Lys még megint kizárt gyere be nyugodtan mint eddig is és a kanapén elférsz! :P Ja és köszi a mai napot! Élveztem.
- Szívesen én is.

Majd elment én még néztem egy darabig az ajtóban majd elmentem fürödni és lefeküdtem aludni.

*Folyt köv. nem soká J